Kedves olvasó, idelátogató, bekukkintó! Üdvözöllek virtuális világomban!



2011. augusztus 26., péntek

Áfonyadzsem /Áfonyalekvár



Szomszédomban egy nagyon életrevaló Jula néni lakik, aki az eltevések, de nemcsak, nagy szakértője. Nem is csoda, hiszen már több mint 75 év élettapasztalat van. Több szokásunk is van, például a kettőnket elválasztó  kerten van egy kiskapu, azon könnyedén járhatunk egymáshoz, nem kell kikerülni az utcára. Ugyanilyen iratlan szabályunk, hogy esős időben beszedjük a kiterített ruhákat, ha a másik éppen nincs otthon. De a legeslegjobb, hogy minden finomságból, amit készítünk viszünk egymásnak egy-egy tállal, üveggel.
Amikor szomszédok lettünk, szintén eltevések ideje volt, és Jula néni hozott egy üveg málnadzsemet. Számomra azért volt különleges, mert a gyümölcsök  teljes egészükben benne voltak, és a dzsem nem volt kemény. Azóta az ő receptjét használom minden bogyós gyümölcshöz, így az áfonyához is.

1 kg megtisztított áfonya
8o dkg cukor
2 dl víz

A vízből és a cukorból sűrű szirupot főzök, állandó kevergetés mellett, mikor már nagyon sűrű,( én ezt egy fuvókával ellenőrízem, amilyen van a szappanbuborék fulyókban, én a leányomtól csentem egyet. Belemártom a szirupba, és ha buburékot lehet fújni, akkor lehet beletenni a gyümölcsöt is. )Beleteszem a gyümölcsöt, és forrástól számítva 15- 2o percet főzöm még, óvatosan kavargatva, vagy csak az edényt rázogatva. Akkor kész a dzsem, ha kanálra szedve, rövid időn belül kissé megkocsonyásodik. Még melegen üvegekbe szedem, aztán száraz dunsztba teszem.
Folyékon dzsem lesz belőle, amelyben  gyönyörűen látszanak a gyümölcsök, és megőrzi szép színét is.




Áfonya ivólé

Mióta egycsipettől és még néhány ügyes blogírótól megtanultam ivólevet készíteni, nálunk csak ez készül. Elvileg télire gyártom őket, aztán azt vesszük észre, hogy az üvegecskék fogynak, fogynak, aztán lám, lám itt az utolsó üveg ilyen meg olyan ivólé.
Mivel nagyon egészséges az áfonya, főleg a kismanóm kedvéért ebből is készítettem, a már jól bevált recept alapján, az áfonyához igazítva.
Az áfonyát megtisztítottam, megmostam, aztám botmixerrel pürésítette. Egy liter áfonyáléhez tettem fél liter vizet és 15 dkg cukrot, felforraltam és  forrástól számítva kb öt percig főztem. Forrón üvegecskékbe öntöttem, fejjel lefele fordítottam, száraz dunsztba tettem, amíg teljesen kihűltek.
Nagyon sűrű afonyalé lett belőle, szerintem egy liter afonyaléhez mehet akár az egy liter víz is, jövőben ki fogom próbálni.

Ezúton is köszönöm mindenki segítségét az ivólé készítésben.

Tejbegríz vörös (piros) áfonyával


Ingókám két és fél éves, de még mindig nagy előszeretettel kanalássza a tejbegrízet. Most, hogy mandullagyulladása volt, két nap szüntelenül csak a tejbegríz volt a sláger, biztosan azért mert nem iritálta a torkát.
Gondolom furcsán hangzik, de a tejbegrízet én mindig valamiféle ízesítéssel adom neki, így mindig különleges. Télen leginkább fekete ribizli szirupot öntök a tetejére, összekavarjuk, és már kanalássza is. Amióta lekvárokat, dzsemeket is adok neki ( de kizárólag csak az általam készítettekből), ez a lista sokat bővült, már van fekete áfonyalekváros tejbegríz, ribizlilekváros tejbegríz, baracklekváros tejbegríz is.
Na de mit egyen ilyenkor az anyuka?
Hát tejbegrízet. A fenti képen láthatót, kivételesen a magam kedvéért készítettem, egy marék vörös áfonyát szórtam bele. Édes tejbegrízben elvesz a fanyar íze, és nagyon kellemes lesz. Irngó is kívánatosnak tartotta, de nem szerette, mindenki maradt a saját adagjával.

Jó étvágyat babáknak, mamáknak!

2011. augusztus 24., szerda

VI. Túróspuliszka Fesztivál Hidegségen, Gyimesben


Nálunfele kevés gasztrónómiai jellegű rendezvény van, pedig lenne bőven lehetőség ilyen téren is. Ezért is gondoltam, megosztom Veletek is ezt a rendezvényt.
Aki ismeri Gyimest, az ismeri a túróspuliszkát is, roppant kiadós, laktató egytál étel, ami szintén sós tehéntúróval készül. Aztán rengetek fajtája alakult ki az idők során, minden háznál ugyanaz,  mégis más, a család gazdasági helyezte alapján, a gazdaasszony fantáziája és lehetőségei alapján, de még az alkalmak is meghatátozzák, hogy milyen legyen. Ez a valóban hétköznapi eledel kap főszerepet az idén is a Csángó Panziónál.
Részletes infók http://www.fatanyeros.ro/ oldalon olvashatók.

Remélem jelen tudok lenni és fotókkal, receptekkel beszámolni és addigra meggyógyul a kicsi beteg segédszakácsom is.... :((

Vörös áfonya kompót hidegen

Történt, hogy egy kisvödör vörös áfonyát vásároltam, ebből készítettem mindenféle finomságot, amíg a készlet tartott, aztán két üveggel befőttnek is eltettem, majd télen is jól  fog jönni. A családban mindenki nagyon szereti, csak úgy szemelgetni, pedig elég fanyar íze van, véleményem szerint. Na, de egészségem érdekében  én is szorgalmasan csipegettem a piros bogyókat, ugyanis az egészségmegőrző guruk azt állitják, hogy elég kevés piros színű táplálék jut be a szervezetünkbe, ezért fontos az ilyen színű szezongyümölcsök fogyasztása ( málna, ribizlik, szeder, eper , áfonya, cékla).
Aztán készítettem belőle Vörös áfonyás mazsolás kalácsot is,  tejbegrízet, kompótot, és még szerettem volna eltenni cukros szirupban is, meg fagyasztva is, de arra már nem jutott.
Ebbe a két nagy üvegbe csak egyszerűen beleraktam a  megmosott bogyókat, mielőtt kiválogattam azokat amelyek már túlértek ( hát ehhez kell némi türelem...), aztán felöntöttem hideg vízzel. Ennyi. És ez így meg is áll, több éven át. A bogyók egy idő után elvesztik ezt a szép piros színüket, barnásak lesznek, de a kompótnak isteni a zamata és az illata is. Ilyen formában mártásokhoz fogom felhasználni télen.
Fagyasztani épp a színe megőrzése végett szerettem volna, mert olvastam, hogy tehéntúrós töltelékben is nagyon finom. Befőttként eltéve, cukrozott sziruppal éppen a színet szerettem volna ellenőrízni, de majd legközelebb.
Még szezonja van, érdemes kipróbálni!

2011. augusztus 23., kedd

Vörös áfonyás- mazsolás kalács Útravalónak


Nyaralni indult a család, szüleim és testvéremék a jól megérdemelt pihenőnapok eltöltésére készülődtek. Ilyenkor sosem állom meg, hogy egy kis finom útravalót ne készítsek. Időm kevés volt, ezért az egyszerű kalács mellett döntöttem, amelynek a receptje itt található. Annyit változtattam, hogy mazsolat és vörös afonyát is tettem bele, amitől aztán igazán finom lett. Mazsolát azért, mert  cukrot tartalmaz, pótolja az energiát utazás közben, a vörös afonya pedig fanyar, savanyú- keserű izével mégis frisseséget, üdeséget adott a kalácsnak.
Ezúttal is három nagy kalácsot sütöttem, egyik ment az úti táskába, a második ment a csomagba, hogy majd megérkezve is legyen egy szelet kalács a kávé mellé, a harmadik fele ment a férjem úti csomagjába, a harmadik második fele pedig kedves magyarországi vendégeim pocakjába, akik éppen akkor tértek be hozzánk :))
Szerencsére az első szeletet idejében lefotóztam.

2011. augusztus 18., csütörtök

Barackbefőtt , barackkompót

Mialatt gyártottam liter számra a baracklevet, előkerült néhány éretlenebb barack is, ami túl kemény volt ahhoz, hogy nektárt készítsek belőle. Ezeket külön tettem, majd a hibás részeket kivágtam, üvegekbe raktam. A képen szereplő üvegbe 4 ek cukrot rakram, majd dunsztba ( egy  magasabb edénybe helyeztem az üvegeket, a fedőtől számítva 1 cm-ig felöntöttem vízzel, majd lassú tűzön addig melegítettem, amíg buborékok kezdtek jönni felfele az üvegekben, ekkor  még további 15 percig főztem kis lángon. Majd kikapcsoltam a gázt, és letakartam , így hagytam kihűlni egészen másnapig. Mindenféle kompótot ezzel az eljárással készítek, mindig eláll, és gyönyörű nyári színe marad a gyümölcsöknek.


2011. augusztus 17., szerda

1oo-os natúr paradicsomlé


Idén készítettem paradicsomlevet először, nem igazán rajongunk érte, de azért jó, ha van  eltéve egy-két üveggel.  Katakonyhájában leltem meg ezt az egyszerű eljárást, és nagyon megtetszett. A paradicsomot ledaráltam, a levet felfőztem és forrástól számítva még 15 percig főztem, majd melegen üvegekbe raktam, és száraz dunszt. Semmilyen ízesítést nem adtam neki, csak natúron készítettem, még só vagy cukor sem került bele, így elvileg bármihez felhasználható, de ivóléként is megállja a helyét.
És ami a legfontosobb - semmi mesterséges színezék, semmi tartósítószer -hát ez az, ami megfizethetelen.

2011. augusztus 16., kedd

1oo % -os natúr sárgabaracklé - Kajszibarack nektár


Mindig fenntartásaim voltak az üzleti gyümölcslevekkel kapcsolatosan, de mióta gyerekem van még fontosabb lett nálunk az egészséges táplálkozás. Igyekszem sok gyümölcsöt tenni az asztalra, Ingókám főleg turmixokban fogyassza ezeket. A ribizli szirup is majdnem mindennapos, anyósomnak hála, így még sosem volt problémánk a vashiánnyal. Barackszezon lévén, keresgélni kezdtem, a baracklevek után, és egycsipetnél találtam egy igen könnyű, gyors receptet.
Finom, tömény, valóságos barack nektár lett az eredmény, eddig két nagy adag készült, ma fogom a harmadikat is elkészíteni.

Így készítettem

A barackokat megmostam, kimagoztam, kb fél liter vízben 5 percig főztem, a lényeg az, hogy jó puhák legyenek. Ekkor a levet átszűrtem egy másik edénybe, a megmaradt rostokat, héjat botmixerrel pürésítettem, majd az előbbi léhez kevertem. Lemértem a levet, két rész barackléhez tettem egy rész vizet,  ( 1 liter barackléhez fél liter víz), édesíteni ízlés szerint, és a barack édessége szerint kell, 1 liter barackléhez számítottam 1o dkg cukrot. Forrástól számítva még 1o percet főztem, aztán még forrón kicsi üvegecskékbe öntöttem, lefele fordítottam.  Majd ment a hűtőbe.
Elvileg el kellene álljon télire is, szerintem nálunk tutti addigra nem marad :))

Őszibarackból is készíthető, szintén e szerint a recept szerint, így valóságos gyümölcslé kerül  gyerekeink kezébe, mesterséges színezés, E hozzáadagolás nélkül.

Jó munkát!

2011. augusztus 10., szerda

Citromos fánk áfonyás pudinggal és tejszínhabbal

Kedves ismerősöm érkezett látogatóba szüleimehez, aki istenien tud főzni és nagyon finom süteményeket is készít, a mélykúti Kati néni. Gyerekkoromban ismertem meg, több nyáron is vendégeskedtem náluk, aztán valahányszor találkoztunk sosem hiányzott a szotyrából a finom házi sütemény. Ezzel az alkalommal is barackízes linzert hozott.
Két évvel ezelőtt, mikor még nem igazán sürögtem-forogtam a konyhában, kedves ajándékot hozott nekem, az Aranykukta sorozat hátrom kötetét, Svédasztal, Romantikus vacsorák és A legjobb cukrászok desszertjei, amelyek igazi értékét csak később ismertem meg, miután bele is lapoztam.
Ma reggel úgy döntöttem, hogy ebből a sorozatból fogok valamit készíteni, amiből az útra is lehet csomagolni, és dekoratív is.

A recept neve Citromos fánk

Hozzávalók
4 bögre liszt
1 bögre tej
2 tojás
3 ek cukor
kevés só
2 citrom reszelt héja
olaj a sütéshez
1 cs vaníliás cukor
1 cs sütőpor
1 ek vaj

Elkészítést
A lisztet összeszitáljuk a sütőporral, majd a vajat elmorzsoljuk benne. A tejben felolvasztjuk a cukort, beletesszük a sót, és a két egész tojást, majd óvatosan felverjük és a liszthez adjuk. Nyújtható tésztát gyúrunk belőle, ( ha túl ragadós, még pótoljuk liszttel) kiszaggatjuk, és forró bő olajban aranybarnára sütjük.

Néhány darabot kihűlt vaníliás pudinggal töltöttem, amelybe előzőleg néhány szem áfonyát is kevertem, tetejére pedig tejszínhabot nyomtam, ami sajnos nem volt valami jó minőségű, és hamar elolvadt még hütőben is.
A többit pedig vaníliás cukorba forgattam, ezeket csomagoltam az útra.

2011. augusztus 9., kedd

Áfonyás turmix




Voltunk áfonyát szedni, enni. Inkább a gyerekek kedvéért kerekedtünk fel, nekük nagy élmény volt a lila kezecskéket és fekete nyelveket mutogatni :))
Miután mindenki jó sokat evett, egy keveset gyűjtöttünk itthonra is, ebből készült a vasárnapi turmix.
Bár Iringó rég kinőtte a turmixos babakorszakot, mégis mindig, bármilyen gyümölccsel, jöhet a turmix.

Ez a pohát turmix egy adagra való neki

Amit beletettem

1  banán
2 evőkanál áfonya
4 drb háztartási keksz ( de lehet babapiskóta, vagy egy marék kukoricapehely is)
5o ml tej ( vagy joghurt)

Mindent turmixoltam, tetejére kevés tejszínhabot fújtam. Percek alatt eltünt...