Sok éven át meg voltam győződve, hogy én nem tudok fánkot sütni, ezért nem is próbáltam. Meggyőződéseim közé tartozott, hogy igazi finom fánkot csak ugy 5o év körül lehet sütni, mikor már az ember minden csínyját-bínyját elsajátította a kelt tesztának, és ismeri az összes hókuszpókot, amit ilyenkor a tészta fölé kell mondani.
Aztán egy napon Edónál találtam egy igazi finom receptet, amit azon nyomban ki is próbáltam, bár akkor nem volt farsang. Ettől eltekintve, nagyon hamar elfogott, és valahányszor ezekre a baracklekváros fánkokra gondolok, hmmmm..., kedvem támad fánkot sütni :)
Hozzávalók
60 dkg liszt
4 ek. cukor
1 tk. so
1 citrom reszelt héja
3,5 dl langyos tej
4 tojassárga
fél üveg rumaroma
3,5 dkg friss elesztő
7 dkg vaj
Elkészítés
A hozzávalókból lágy tésztát dagasztunk, előtte az élesztőt a langyos tejben kevés cukorral és lisztel felfuttatjuk. Sima tésztát dagasztunk, majd pihentetjük 4o -5o percet. Aztán átgyúrjuk és kinyújtjuk, majd kör alakú szaggatóval kivágjuk a fánkokat. Újból hagyjuk pihenni, kb 3o percet.A fánkok tetejét ujjal benyomjuk, hogy egy kis mélyedés keletkezzen, és ezzel a felével lefelé forró olajban sütjük. Mikor barnul, akkor fordítjuk át. Ha fedő alatt sütjük az első fél percben, akkor szalagos lesz a fánk, de ezt újból csak azoknak javaslom, akik lábánál nem sürög- forog egy kis manó.
Nálunk nem lett szalagos a fánk, de annál nagyobb jókedvvel készült. Ennél jobb gyurma a világon nincs !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése